Másfél éves korban újra előjön

Másfél éves kor körül ismét jelentkezik a szeparációs szorongás, ami megint a mozgásfejlődéssel függ össze. Babánk már ügyesen jár, szinte mindent el tud érni, amit szeretne és ez ismét ijesztő a számára. 1-1,5 éves kor között lenyűgözi a felfedezés öröme, de egyben meg is ijed, hogy minderre ő egyedül képes és elkezd jobban "őrizni" téged. Legjellemzőbb jel, hogy nem lehet senkire ráhagyni, és sír, ha szülei magára hagyják, még akkor is, ha csak a szomszéd szobába mennek át.

Mivel az emlékezőképességük még nem tökéletes, időérzékük még nincs, attól félnek, hogy szüleik távozása végleges. Akkor szűnik meg, amikor a gyermek memóriája kifejlődik és fel tudja idézni azt a képet, amikor az elmegy. Így visszaemlékszik, hogy máskor is volt már ilyen és a szülő mindig visszatért. Nem jó, ha a szülők a szeparációs szorongásra úgy reagálnak, hogy inkább sosem mennek el a pici nélkül sehova, mert ez veszélyezteti a gyermek fejlődését.

A szeparációs szorongás lefekvéskor fokozódik. A rémült gyermek nem akar ágyba feküdni. Ha az édesanyja kilopakodik a szobából, órákig képes sírni. Csak addig fekszik nyugodtan, amíg édesanyja az ágy szélén ül és meg sem moccan. Viszont az ajtó felé tett legkisebb mozdulatra azonnal felugrik.

Sok esetben ilyenkor a pisiléssel is gondok lehetnek. Nálunk ez a probléma két és fél éves kor körül jelentkezett. Amint lefeküdtünk aludni, kisfiam szólt hogy pisilnie kell. Kivittem, pár cseppet kipréselt magából, aztán visszabújtunk az ágyba. Nem telt el 2 perc, újra szólt, hogy megint pisilni kell. És ez kb.20-szor ismétlődött, nem elírás, 20-szor!, amíg el nem aludt. Ez kb. egy hónapig tartott és magától elmúlt.

Általában csak lefekvéskor jelentkezett, de voltak olyan napok, amikor egész nap ezt csinálta. 5 percenként kellett pisilnie. Csináltattunk nála vizeletvizsgálatot is, ami azt igazolta, hogy csak lelki eredetű a probléma.

Ekkor már a pocakom is elég nagy volt és az oviról is beszélgettünk vele sokat, valószínűleg a testvér érkezése és a közelgő óvoda gondolata váltotta ki nála ezt a problémát.

Ilyenkor fontos, hogy NE próbáljuk azt mondogatni neki, hogy „nem is kell pisilned", „most pisiltél", „tartsd vissza egy kicsit", mert ilyenkor csak súlyosbítunk a helyzeten. Hagyjuk, hagy pisiljen, akármilyen kicsit is és ne tegyünk rá semmilyen megjegyzést. Majd elmúlik magától.

Előfordulhat az is, hogy a gyermek azért akar gyakran kimenni pisilni lefekvés előtt, mert valóban attól fél hogy bepisil éjszaka. Sok szülő ilyenkor rosszallását fejezi ki. Lehet hogy a gyermek azt hiszi, hogy ha bepisil, ne fogják a szülei annyira szeretni. Ilyenkor nyugtassuk meg, hogy ugyanúgy fogjuk akkor is szeretni ha netán megtörténne a baj.

szeparációs szorongás szeparációs szorongás  szeparációs szorongás szeparációs szorongás szeparációs szorongás szeparációs szorongás szeparációs szorongás szeparációs szorongás  szeparációs szorongás szeparációs szorongás szeparációs szorongás szeparációs szorongás szeparációs szorongás szeparációs szorongás szeparációs szorongás szeparációs szorongás szeparációs szorongás szeparációs szorongás szeparációs szorongás szeparációs szorongás szeparációs szorongás szeparációs szorongás szeparációs szorongás szeparációs szorongás szeparációs szorongás szeparációs szorongás szeparációs szorongás szeparációs szorongás szeparációs szorongás szeparációs szorongás szeparációs szorongás szeparációs

Oldal: Másfél éves korban
Szeparációs szorongás - © 2008 - 2024 - szeparaciosszorongas.hupont.hu

A honlap magyarul nem csak a weblap első oldalát jelenti, minden oldal együtt a honlap.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat